Szerkesztőségünk birtokába jutott az egyik budapesti
mentőállomás vezetőjének belső körüzenete. Kiderül, hogy miniszteri
utasításra hivatkozva háborús fenyegetettség várható március 9-én,
15-én és 16-án. Úgy tűnik retteg a hatalom - ne csalódjanak!
Alább közöljük pontosan (nyelvtani és nyelvhelyességi hibákkal együtt), teljes terjedelmében a levelet:
Tisztelt Kollégák!
Miniszteri utasításra 2008. március 9-re és 15-16-ra szabadnap és
szabadságigényt semmilyen indokkal (ügyelet, iskola, részállás,
munka..stb.) NEM FOGADHATOK EL! (Ez vonatkozik a részállásos kollégákra
is minden munkaköri csoportban!)
Sokszorosan megerősített szolgálatot (és frontszolgálatot) várnak
el az OMSZ-tól háborús fenyegetettség miatt, de a részletekről
késsőbbiekben tájékoztatnak. Amint a tájékoztatás megtörténik, azonnal
továbbadom. Kérlek, hogy márciusi beosztásodat ennek függvényében
tervezd.
Megértésedet és együttműködésedet előre is köszönöm.
Üdv
------------ állomás vezető
Mint ismeretes március 9-én lesz a szociális
népszavazás a vizitdíjról, kórházi napidíjról és a tandíjról. Úgy
tűnik, retteg a hatalom az esetleges "NEMek" győzelme utáni utcai
megmozdulásoktól, jogos felháborodástól. Vagy talán az "IGENek"
győzelme esetén várható kormánydöntési kedvtől tartanak? Egy a lényeg:
ne csalódjanak!
Váratlan nyomra bukkant a Nemzeti Nyomozó Iroda a Teve utcai Rendőrpalotát ért tavalyi támadás ügyében - értesült a HavariaPress.
A rendőrség a nyomozás új eredményeire hivatkozva kérte a Legfőbb Ügyészségtől a nyomozás határidejének meghosszabbítását. A vádhatóság elfogadta a rendőrség indokait, és május 13-ig meghosszabbították a nyomozás határidejét. Azt azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda egyelőre titkolja, milyen új és reménykeltő nyomra bukkantak azt követően, hogy az elmúlt időszakban hónapokon át úgy tűnt: holtpontra jutott az ügy felderítése.
2007. február 13-án hajnali fél egy után néhány perccel egy géppisztolyból lövéseket adtak le az ORFK Teve utcai épületére. Személyi sérülés nem történt, viszont több ablak is betört: a kár 27 millió forint volt. A tettesek kilétéről azóta semmit sem lehet tudni, habár az eredetileg ötmillió forintos nyomravezetői díjat időközben tízmillió forintra emelték fel. A nyomozó hatóság annyit állapított meg, hogy a lövéseket a Déryné köz és az Angyalföld utca kereszteződéséből, a József Attila Színház művészbejárata közeléből adták le.
Az is kiderült: a lőfegyverrel sem azelőtt, sem azóta nem követtek el bűncselekményt, sem Magyarországon, sem külföldön. A nyomozás során a szomszédos épületek hatszáz lakásának lakóit, taxisokat és az Árpád hídi aluljáróban élő hajléktalanokat is kihallgatták, de mindeddig a tőlük kapott információk ugyanúgy eredménytelenek voltak, mint az ingyenesen hívható telefonszámokra 2007 végéig beérkezett, összesen 132 lakossági bejelentés.
Elfogadhatatlan a rendőrség tevékenysége a terrorgyanús ügyekben, megmagyarázhatatlan, hogy ezekben az ügyekben vagy nem tud, vagy nem akar lépéseket tenni – jelentette ki Lázár János (Fidesz), az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke szombaton Hódmezővásárhelyen. A politikus szerint a tehetetlenség azt a gyanút is keltheti, hogy ezen ügyek mögött a legmagasabb kormányzati körökig nyúló provokációs szándék is lehet.
• A rendőrség védelmet ajánl az országgyűlési képviselőknek
• Veszélyben a parlamenti képviselők? Gyurcsány intézkedett
„Megmagyarázhatatlan, hogy az elmúlt években a terrorgyanús ügyekben a rendőrség mindig tehetetlen maradt” – jelentette ki Lázár János. A 2006-os országgyűlési választások előtt szlovák terrorfenyegetésről szóltak a hírek, az önkormányzati választások előtt rendkívüli nemzetbiztonsági kockázatokról hallhattunk. A mai napig nem tudjuk, kik álltak e fenyegetések mögött, ahogy azt sem, kik lőttek a Teve utcai rendőrpalotára – fogalmazott a politikus.
A rendőrség az utóbbi években a kormányzat által terrorgyanúsnak minősített ügyekben soha nem jutott az igazság közelébe. Ennek két oka lehet: vagy nem tud, vagy nem akar lépéseket tenni – vélte a Fidesz rendészeti szakpolitikusa. „Vagy nem akarják elfogni az elkövetőket – valószínűleg azért, mert fölmerülhet, hogy az elkövetések mögött a legmagasabb kormányzati körökig nyúló provokációs szándék húzódik meg –, vagy a magyar rendőrség képtelen a terrorgyanús ügyeket a helyén kezelni – mondta Lázár János. – Ez a teljes alkalmatlanságról tesz tanúbizonyságot” – tette hozzá.
A képviselő szerint ezek az események elterelik az ország valós gondjairól a figyelmet, sőt a rendőrség tehetetlensége maroknyi csoportokat is fölbátoríthat, hiszen azt látják, terrorgyanús ügyekben a hatóság évek óta tehetetlen. „Az adófizetők nem azért tartják a magyar rendőrséget, nem azért fizetnek ilyen magas adókat, hogy a rendőrség félelmet keltsen, hanem azért, hogy megvédje őket, és garantálja biztonságukat” – hangsúlyozta a képviselő. „Nem nyilatkozatokra, nem beszédre, nem sok dumára van szükség, ami a mai időszakban jellemzi a rendőrséget, hanem sokkal inkább cselekvésre” – fogalmazott.
Lázár János felszólította a rendőrséget és a rendőrség vezetőit, hogy az emberek biztonságának garantálásával „végre lássák el alapvető feladatukat”, s derítsék fel, mi áll az esetek hátterében, legyen az akár provokáció, akár az embereket megfélemlíteni kívánó szélsőséges csoport. Kérdésre válaszolva közölte, megfontolja az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága rendkívüli ülésének összehívását.
Nyakó István, az MSZP szóvivője azt mondta: Lázár János szerint az a baj, hogy a rendőrség nem teszi a dolgát, míg Balsai István fideszes képviselő szerint az a baj, hogy a rendvédelmi szervek teszik a dolgukat. Emlékeztetett rá, hogy Balsai István pénteken azt követelte, hogy ne zárják le kordonnal a Kossuth teret és javasolta, hogy az a képviselő, aki fél, mondjon le mandátumáról. El kellene döntenie a Fidesznek, milyen politikát követ - vélekedett a szóvivő.
Most jutott a tudomásunkra, az alábbi anyag. Blogunk
létrejötte óta ez az első alkalom, hogy lemaradtunk valamiről… előfordul…
Rózsa-Flores Eduardo: A Magyar Nemzeti Főtanács Ítéletéről
Nos, akkor beszéljünk nyíltan: „V mint Vendetta” avagy a Magyar Nemzeti Főtanács Ítélete
Kérdéseim vannak:
Miért van az, hogy mindig az az érzésem itten, kicsiny hazánkban, hülyének néznek minket?
Emlékeznek még Szilvási kancellár terrorista kamuira? Nem sorolom az
„eseteket”, de volt már itt minden: „Szlovák terroristák”, „arab
focisták”, „Mars-béli maffia”, „a vasorrú baba”.
Volt Forradalmi Ítéletvégrehajtó micsoda (érdemes fellátogatni a „Műbalhé” c. blogba: http://mubalhe.freeblog.hu/ )
Ám mégis, jelen alapkérdéseim: alább (részleteiben) közlésre kerülő
„Ítélet’ tartalmáról, annak megfogalmazó (i) -járól miért nem
szerezhettünk eddig tudomást? Miért nem tájékoztatják a közvéleményt az
illetékes „elvtársak”, amikor ez lenne egyik elsődleges dolguk? (Jaaa,
hogy a kérdésben a válasz is benne van?)
Így állunk. Itt elszabadult a káosz, és határozott véleményem az, hogy
vagy nem akarják –nem tudnák- útját állni, vagy nem tudnák –nem
akarják-….
Tudomásom szerint eddig két internetes cím hozta le a hírt és maga az ítéletet:
"2007. október 17.
Magyar Nemzeti Főtanács Ítélete
Magyar Nemzeti Főtanács
A Magyar Nemzeti Főtanács a rendkívüli helyzetre való tekintettel, zárt
tárgyaláson, a vádlottak távollétében meghozta következő ítéletét
Ítélet
A magyar nemzet nevében!
A Magyar Nemzeti Főtanács Bírósága XY-t bűnösnek találta
nemzetellenes tevékenység és hazaárulás bűntettében, ezért
halálbüntetésre, mellékbüntetésként teljes vagyonelkobzásra ítéli."
És következik a többi név...
Elég sok.
Impozáns névsor. És kőkemények az ítéletek.
A blog bejegyzés végén ez áll:
(idáig a nevek, azaz az ítélet-névsor)
"...
Ezen kívül:
A jelenlegi illegitim Országgyűlés valamennyi további tagját a
Magyar Nemzeti Főtanács teljes vagyonelkobzásra és tizenöt év a
közügyektől való eltiltásra ítéli.
Indoklás
A fenti vádlottak a magyar nemzet ellen nagy bűnöket követtek el, de
a nemzet egy része is meg van fertőzve. A nemzet joggal elvárhatja,
hogy az ellene elkövetett bűnöket megtorolják, mert különben elveszti
bizalmát a születő új rendszerrel szemben.
A demokrácia hangoztatásával annyiszor megcsalták, hogyha a nemzet, de
egyszersmind a demokrácia elleni bűnök megtorlatlanul maradnak, akkor
joggal hihetik, hogy minden maradt a régiben. A bűnök megtorlása és a
bűnösök megbüntetése tehát egyszersmind a gyógyítás eszköze is. A
fertőzés eltüntetése.
Ennek a felelősségre vonásnak kérlelhetetlennek és igazságosnak kell
lennie, annak ellenére, hogy érezzük: ezeknek a bűnöknek elkövetői nem
várhatnak igazságot, csak megtorlást. Ezeknek az ügyeknek elbírálása
nem jogi, hanem elsősorban politikai kérdés. Ebből okszerűen
következik, hogy a rendes bíróságok nem alkalmasak ezeknek az
eljárásoknak a lefolytatására, sem pedig az eddigi jogszabályok arra,
hogy ezek alapján bírálják el az ügyeket
Az ország nyugalma érdekében szükség van arra, hogy a bűnös minél előbb elnyerje méltó büntetését.
A kiszabott ítélet ellen az elítélt egyáltalán nem élhet fellebbezéssel.
Hogy mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei,
mielőbb elnyerjék büntetésüket, a Magyar Nemzeti Főtanács a nemzetbíráskodás megvalósítása tárgyában a következőket rendeli:
Általános rendelkezések
1. § A jelen rendeletben körülírt bűncselekmények az esetben is
büntethetők, ha a cselekmény a rendelet életbe léptekor már
befejeztetett, s a cselekmény befejezésének időpontjában fennállott
törvényes rendelkezések alapján az büntethető nem volt.
2. § A nemzetbíróság jogköre kiterjed a polgári egyénekre és a
fegyveres erő tagjaira, ideértve a rendőrséget és a
titkosszolgálatokat, a magyar állam területén elfogott vagy a magyar
államnak kiadott egyénekre, tekintet nélkül azok állampolgárságára.
A magyar állam területén kívül elkövetett bűncselekmény tekintetében,
valamint a netán kiadatás alá kerülő bármely bűntettessel szemben, a
nemzetbíróság jogköre mindaddig fennáll, amíg a tettes kiadása
elrendelve nincs.
3. § A nemzetbíróság által kiszabható büntetések:
1. halál, (A halálbüntetést kötél, golyó által vagy lincselés útján kell végrehajtani.)
2. fegyház,
3. kényszermunka
(A kényszermunka kiszabható életfogytig vagy határozatlan időre. Ez
utóbbi esetben az időtartam és a szabadulás feltételei tekintetében a
szigorított dologházra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A
kényszermunka munkatáborokban hajtandó végre.)
- életfogytig tartó kényszermunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyház
vagy
- kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama tíz évnél kevesebb nem
lehet, testi alkalmatlanság esetében tíz évtől tizenöt évig terjedhető
fegyház.
4. vagyonelkobzásig terjedhető pénzbüntetés,
5. állásvesztés, vagy foglalkozástól való eltiltás,
6. politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése,
4. § Nemzetellenes bűntettben bűnös:
1. a minisztériumnak, az országgyűlésnek az a tagja vagy az a vezető
állást betöltő közalkalmazott, ki a nép érdekeit súlyosan sértő
jogszabály kezdeményezője volt, vagy annak meghozatalában tudatosan
részt vett.
A kegyelmezés joga a Magyar Nemzeti Főtanácsot illeti
Az ítélet kihirdetésének napján lép érvénybe
Záró rendelkezés
A Magyar Nemzeti Főtanács, mint bíróság a megfelelő jogi körülmények
kialakulásáig az ítéletek végrehajtását a nemzet polgárainak kezébe
helyezi. Az ítéletek végrehajtásából fakadó cselekedetekre általános
közkegyelmet hirdet.
